Az európai résidő-politika veszélybe sodorta a légitársaságokat és a természetet. A COVID-19 világjárvány idején több ezer járat közlekedett „szellem” üzemmódban!
A nagy európai repülőterek résidők alapján irányítják a légiforgalmat. A leszállási, felszállási vagy repülőtéri résidő a kijelölt repülőtér által adott engedély, amely lehetővé teszi a címzett számára, hogy meghatározott időn belül leszállást vagy indulást ütemezzen be az adott repülőtéren.
A repülőtéri résidőket azokon a repülőtereken használják, ahol a kifutópálya kapacitása és/vagy parkolóhelye korlátozott – vagyis ahol a kereslet meghaladja a repülőtér infrastrukturális kapacitását. Ezek a repülőterek általában a 3. kategóriába tartoznak.
Európában jelenleg 180 Tier 3 és Tier 2 repülőtér található. Egyes repülőtereken szezonális eltérések tapasztalhatók a nyári/téli desztináció trendjeit követően. A nyári szezon lényegesen forgalmasabb, 104 koordinált repülőtérrel, míg a téli szezonban ez a szám 76-ra csökken. A mediterrán szigetek népszerű repülőterei (pl a görög szigetek, Ibiza, Menorca, Olbia) igényelnek helyet a nyári szezonban.
A résidőkre vonatkozó politika arra kényszeríti a légitársaságokat, hogy használják azokat, hogy ne veszítsék el őket. A londoni Heathrow, a Paris CDG, a frankfurti vagy az amszterdami Schiphol reptereken található résidők nagyon keresettek, és több millió dollárért bérelhetők.
Ezzel összefüggésben a járvány idején több ezer "szellem" járatot üzemeltettek, hogy a légi fuvarozók ne veszítsék el őket. 2019 óta csak az Egyesült Királyság repülőterein több mint 5.000 szellemrepülésről számoltak be. Ezek 10%-os vagy kisebb terhelésű járatok. Több ezer fel- és leszállást hajtottak végre így.
Így szükségtelen forgalom keletkezett a repülőtereken, több ezer tonna üzemanyag fogyott el, és felesleges kiadások keletkeztek a légitársaságok számára, csődveszélynek téve őket. Abban az időben, amikor a világ legtöbb országában a szennyezés hatásairól vitatkoznak, a légiközlekedési ágazat CO2-t termel a szükségtelenül üzemeltetett repülésekből. Lehet, hogy a slot politikán kellene változtatni.
„A légitársaságoknak sok pénzt kellett feleslegesen költeniük azért, hogy a legtöbb európai repülőtéren megtartsák a nehezen beszerezhető résidőjogokat. Ez a módszer szükségtelen forgalmat is generál a repülőtereken, és növeli a légszennyezést” – mondják a szakértők, és azt kérik, hogy ezeket a felesleges résidőszabályokat „a lehető leghamarabb hatályon kívül helyezzék”.