Oroszország a Nyitott Égbolt Szerződésből való kilépéssel fenyegetőzik.

0 570

Egy találkozón Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottsága Konsztantyin Gavrilov, az orosz delegáció vezetője 22. február 2021-én bejelentette, hogy az Orosz Föderációnak a Nyitott Égbolt Szerződésből való kilépésére irányuló eljárás nyár végéig lezajlik.

„A Nyitott Égbolt Szerződésből való kilépésre vonatkozó belső eljárások folyamatban vannak, várhatóan nyárra lezárulnak.– mondta Gavrilov közleményében. "Ha az Egyesült Államok addig nem értesít bennünket arról, hogy újból csatlakozni kíván ehhez a szerződéshez, Oroszország jegyzéket küld harmadik feleknek, Magyarországnak és Kanadának, amelyben értesíti őket Oroszország kilépéséről a Nyitott Égbolt Szerződésből."

15. január 2021-én Oroszország bejelentette, hogy ki kíván lépni a Nyitott Égbolt Szerződésből, amely lehetővé teszi az aláíró országok katonai mozgásainak és stratégiai rendszereinek kölcsönös légi megfigyelését. Oroszország döntése a Trump-kormányzat 22. november 2020-i hasonló döntésének eredményeként született meg.

Ügyének támogatói azon dolgoztak, hogy e nyilatkozat tényleges átiratát online elérhetővé tegyék.

A szerződés támogatói pozícióváltást reméltek az új elnöktől, Joe Bidentől. Biden azt mondta kampánya során "Mind az Egyesült Államoknak, mind szövetségeseinek lehetősége lenne megfigyelni Oroszország és más európai országok tevékenységét.". A Biden-adminisztráció azonban még nem tett hivatalos bejelentést.

"Az Orosz Föderáció nem fog a végtelenségig várni arra, hogy az Egyesült Államok eldöntse, készen áll-e a visszatérésre.", figyelmeztetett Gavrilov.

Az eredetileg a NATO-tagok és a Varsói Szerződés között tárgyalt Nyitott Égbolt Szerződést 1992-ben írták alá Helsinkiben, Finnországban. Oroszországot azonban csak kilenc évvel később ratifikálták, a határozat 1. január 2002-jén lépett hatályba.

A szerződés szerinti államok: Fehéroroszország, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Kanada, Horvátország, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Grúz Köztársaság, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg , Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Törökország, Ukrajna, az Egyesült Királyság és egyelőre az Egyesült Államok.

Minden ország tagja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ).

Kirgizisztán is aláírta a szerződést, de még nem ratifikálták. Minden ország tagja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ). E repülések egyik célja a katonai mozgások figyelemmel kísérése és a fegyverzetellenőrzési intézkedések végrehajtásának biztosítása.

Minden országnak el kell fogadnia számos megfigyelő repülést, amelyet "passzív kvótának" neveznek, és végrehajthat egy sor megfigyelő repülést, amelyet "aktív kvótának" neveznek. Az értesítést 72 órával a megfigyelő repülés előtt közölni kell a megfigyelt ország hatóságaival és a Szerződés többi tagjával. A repülést követően az összegyűjtött adatok minden aláíró rendelkezésére állnak.

A repülést a "Fegyvertelen, rögzített szárnyú, jóváhagyott érzékelőkkel felszerelt repülőgép". Ezek közé az érzékelők közé tartoznak a panoráma- és keretező optikai kamerák, valamint a valós idejű kijelzővel rendelkező videokamerák, amelyek mindegyike korlátozott felbontású a Szerződésben. Előírások vannak oldalnézeti szintetikus membránradarok és infravörös szkennerek használatára, de a kifejezetten repüléshez felszerelt repülőgépek egyikén sem.

Válaszolj

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.